Tegnap mutatták be, de a csajokkal már ma elmentünk megnézni. Nem mintha a sztori annyira érdekelt volna, de a nagy nevek minket is vonzottak.

Beültünk, és az első tíz percben azon bosszankodtam, hogy már megint kidobtam 2000 forintot az ablakon, erre a csöpögős romantikus filmre.

Aztán egyre jobban kezdtem belejönni. Persze, tele volt klisékkel, de egy Valentin Napról szóló filmtől mit vár az ember, ha nem azt, hogy a szerelem legyen a fő témája - ami persze ma már úgyis közhelynek számít, mert Hollywood mindent kellően ellaposít és happyenddel zár. A fordulatok legjava kiszámítható volt - amikor a pasiról lerítt, hogy nagyon el akar már húzni, mindenféle munkába-kell-mennem-de-azért-szeretlek-szívem indokot kitalál, hogy leléphessen, gyanakodni kezdesz, hogy "kicsit" félrelép. Vagy amikor a jóképű, izmos srác, aki mellesleg futballsztár, nem reagál a szomszéd csaj (mellesleg bombanő) hívására, akkor ott valami bibi van - és lesz is, természetesen.

Ami meglepő volt, pozitív csalódás, hogy volt benne pár valóban kiszámíthatatlan fordulat, olyan dolgok, amikre nem is gondoltál volna. Aztán ott volt Anne Hathaway, aki hihetetlenül jól játszott, az egész terem röhögött a poénjain - na, de ezt nem akarom előre lelőni.

Na, meg persze Taylor Lautner. Elfogult vagyok, igen, bevallom. Azért az tényleg jó volt, amikor a barátnőjétől (Taylor Swifttől) megkapta a valentin-napi ajándékát. Körülbelül így hangzott:
- 13-as, a szerencseszámod.
- Öööö... az a te szerencseszámod.
- Hát nem is tetszik?
- De, nagyon...
- Akkor vedd fel most!
- Majd később, unom már, hogy mindig meztelen felsőtesttel pózolok. - Finom utalás a New Moonra. Ezt a gondolatot értékeltük is, de azért mégiscsak engedhetett volna Taylor Swiftnek...

Egyszóval egész jó volt. A barátnőim nagyon élvezték, én nem voltam olyan hangulatban, hogy értékelni tudjak egy tucat-vígjátékot, bár azért kicsit felvidított:) És nem érzem feleslegesen kidobott pénznek.. Így mondjuk kevésbé lesz elviselhető a vasárnapi Valentin Nap, miután a filmben mindenki összejött mindenkivel, én meg itthon ülhetek egyedül, vagy max. a szüleimmel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.